Varga Géza: A székely rovásírás
Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A mártonhelyi freskó "jó" szójele
A trianoni rabló békében elszakított Mártonhely gótikus templomának szentélyében magyar királyok néznek le ránk a falakról. Az egyik freskó a székely "j" betű szójel előzményéről tanúskodik.
Mártonhely (Martjanci) az őrségi dombok, meg a muramenti termékeny síkság találkozásánál fekszik. A dombok fele megmaradt nekünk, a síkság meg a vendeknek terem. A Szent Márton templom ot, amelyet a következő képeken bemutatunk, szépen rendben tartják (ahogy az Szlovéniában szokás) és szabadon látogathatjuk is, az ajtaja mindig nyitva van.
1. ábra. A templom déli oldala
2. ábra. Szent Kristóf alakja több középkori templomunk falán megtalálható volt (a veleméri templom külső falán lévő változatából már csak a dicsfény küllői láthatók); a szent freskója hívogatta a templomba a népeket
3. ábra. A Szent Kristóf-freskó; a szent egy folyón gázol át s a vállán viszi a kisded Jézust; a kép alja rongálódott, de közelről még jól kivehetők a számunkra érdekes, vakolatba karcolt részletek
4. ábra. A folyót jelölő (a folyó hullámfodrait ábrázoló) kacskaringók közeli képe a freskó aljáról; a freskót a regedei születésű Aquila János festhette, aki több környékbeli templom mellett a veleméri templomot is feldíszítette a képeivel; fontos körülmény, hogy itt nem a folyó valóságos képét festette a falra, hanem a kacskaringó alakú jelekkel csupán jelezte a folyót; ami arra utal, hogy az 1300-as években ez a szójel (a "folyó" szójele) még általánosan ismert lehetett Magyarországon
5. ábra. A freskóról fénykép és helyszíni szemle alapján készített rajzomon jól láthatók a megmaradt folyójelek; ezek a "folyó" jelentésű jó szavunk hangalakját rögzítették egykor (s alighanem az égi folyóra, a megszemélyesített, Istennel azonos Tejútra vonatkoztak); Szent Kristóf széles arca mongolos, szeme ferde metszésű, bajsza, szakálla gyér, ruházata sztyeppi divatú, különösen jellegzetes az öve - mindebből következően a magyar ősvallás egyik alakja néz le ránk a közel 6 méter magas falképről; az 1968. évi II. vatikáni zsinaton az egyház törölte a szentek sorából; legendája szerint 12 könyök (kb. 6 méter) magas ember volt
6. ábra. Összahasonlításképpen érdemes emlékeztetni a Kájoni János ferences szerzetes által feljegyzett székely ábécé "j" betűjére; ez a "folyó" jelentésű jószavunkból keletkezhetett az akrofónia során (az akrofónia az az írástörténeti folyamat, amelynek során egy szójelből a szó első hangját, vagy első mássalhangzóját jelölő betű keletkezik); a rovásjel alakja azért szálkásabb, mert a kacskaringót nem lehet róni
7. ábra. Ilyen a nikolsburgi székely ábécében fennmaradt "j" betű; ma ezt a formát ismerjük és használjuk
8. ábra. A környék népművészetében azonban fennmaradt az eredeti kacskaringó alakú folyó-jel is; ez itt egy veleméri cserépedény "szárnyas napkorong" mintája, amely maga is négyezer éves (hettita, egyiptomi, asszír, stb.) jelképekkel rokon; a közepén lévő virág a kezdetben nyolcágú, később négyágú sumer dingir "isten" jel változata; ennek belsejében a körben lévő pont az egyiptomi Rá napisten jele; a virág négy sarkánál lévő kacskaringó pedig az Ószövetség által is említett, Isten által teremtett, rendezett Föld négy szent folyója; itt is ugyanazt a jelszerű, kacskaringó alakú folyóábrázolást találjuk, mint a mártonhelyi freskón
9. ábra. A teljesebb kép kedvéért készítettem egy rajzot, amelyről lehagytam a zavaró lombokat; ehhez be kellett mennem a szomszéd telekre, ahol egy építkezés miatt éppen volt egy nagy földhalom s annak a tetejéről megfelelő szögben látszott a templom; azóta a dombot elhordták, ezért a pillanat alig megismételhetővé vált
******************************************************
Egy szkíta lábbeli jó szójele
Miért kell egy csizmára ráhímezni a kacskaringót? Ez a szokás megjelenik a szkítáknál, a hunoknál és a szibériai sámánoknál is. Eddig nem volt rá magyarázat.
1. ábra. A paziriki 2-es kurgánban talált szkíta lábbeli a Kr. e. V. századból
2. ábra. A lábbelire hímzett kacskaringó a székely "j" (jó) rovásjellel rokonítható
3. ábra. A székely rovásírás "j" (jó) betűje a nikolsburgi rovásábécéből; a "j" rovásbetű a jó szójeléből keletkezett, amely egykor "folyó" jelentéssel is használatban volt; a kacskaringó alakú jel eredetileg az égig csapó hullámtarajt (azaz a Tejutat) jelképezte
4. ábra. A hat méter magas mártonhelyi Szent Kristóf éppen a kisded Jézust viszi át a folyón; a freskó alján látható (folyót jelentő) kacskaringók összekötik a szkíta bőrharisnya jeleit a székely írás "j" betűjével; könnyű ugyanis arra gondolni, hogy a nem kanonizált szent csizmájára is ragadt egy-kettő a kacskaringókból
5. ábra. Uráli medveidol, lábain kacskaringókkal
A legkorábbi láb, amelyre a tudomásom szerint kacskaringót rajzoltak, egy uráli medveidol lába (5. ábra). Ennek a medvének négy lába van s ezért alkalmas a négy oszlop által tartott égbolt jelképezésére. A medveszobor és párhuzamainak (például a szentgyörgyvölgyi tehénszobornak) a jelképrendszeréből következően a kacskaringó az eget tartó oszlop (folyó, tehát a Tejút) jele.
A két lábon járó emberek esetében aligha gondolhatjuk, hogy pontosan ugyanaz lenne a szimbolika. Az ember nem modellezheti a négy oszlopon nyugvó éggel borított világot, mert csak két lába van. A szkíta kacskaringók azonban valamiképpen mégis összefüggenek a Tejúttal. Vagy azt jelentik az emberi lábon, hogy a viselőjük a Tejútról érkezett; vagy azt, hogy oda indul. A tisztázáshoz számba kell venni a lehetséges párhuzamokat.
A pueblo indiánok fazekasai máig használják ezt a kacskaringó alakú jelet. Azt tartják róla, hogy ama útnak a jeléről van szó, amelyen őseik a mai hazájukba érkeztek.
A magyar ősvallási képzet szerint a Tejúton érkezik megsegítésünkre Csaba királyfi és felmentő serege, ha az ország bajban van. A megholt lekek hazája ugyanis az ősvallásban a Tejút, ezért a hun lovasságnak valóban onnan kell érkeznie. Nyílván ezzel van összefüggésben az, hogy ukrán régészek olyan hun sírokat ástak ki, amelyekben a vitéz lábán szintén kacskaringók voltak, méghozzá aranyszalagból kivágva.
6. ábra. Hun vitéz rekonstruált képe, lábán (a térd felett) aranyból kialakított kacskaringóval (az ukrán rekonstrukciót Csomor Lajos közli)
Érdemes megemlíteni, hogy az ősvallás szerint a születendő gyermekek lelkei is az égigérő fa ágain (tehát a Tejúton) honolnak, azaz nem csak a holt vitézekhez, hanem a következő generációkhoz, az eljövendő dicsőséghez is kötődhet valamiképpen ez a jel.
A csodaszarvas azért csalja át az üldözőit valamilyen gázlón, hogy az őt üldöző vitézeket a víz sebezhetetlen hősökké avassa. Ez lehet a magyarázata annak, hogy miért fürdött meg a tengervízben Krum bolgár kán, Bizánc ostroma előtt, s miért hintette meg katonáit is a tengervízzel. Ez a szertartás a győzelmet ígérte nekik. Elmélázhatunk azon, miként alakult volna Európa és a magyarság sorsa, ha az a tengervíz erősebb hatást gyakorol az ostrom kimenetelére s az avarok beveszik Bizáncot.
S a szkíta csizmán lévő kacskaringó arra utalhat, hogy viselője már átkelt ezen a gázlón.
***
A csukcs jó fogalomjel
Mártonhely (Martjanci) az őrségi dombok, meg a muramenti termékeny síkság találkozásánál fekszik. A dombok fele megmaradt nekünk, a síkság meg a vendeknek terem. A Szent Márton templom ot, amelyet a következő képeken bemutatunk, szépen rendben tartják (ahogy az Szlovéniában szokás) és szabadon látogathatjuk is, az ajtaja mindig nyitva van.
4. ábra. A folyót jelölő (a folyó hullámfodrait ábrázoló) kacskaringók közeli képe a freskó aljáról; a freskót a regedei születésű Aquila János festhette, aki több környékbeli templom mellett a veleméri templomot is feldíszítette a képeivel; fontos körülmény, hogy itt nem a folyó valóságos képét festette a falra, hanem a kacskaringó alakú jelekkel csupán jelezte a folyót; ami arra utal, hogy az 1300-as években ez a szójel (a "folyó" szójele) még általánosan ismert lehetett Magyarországon
5. ábra. A freskóról fénykép és helyszíni szemle alapján készített rajzomon jól láthatók a megmaradt folyójelek; ezek a "folyó" jelentésű jó szavunk hangalakját rögzítették egykor (s alighanem az égi folyóra, a megszemélyesített, Istennel azonos Tejútra vonatkoztak); Szent Kristóf széles arca mongolos, szeme ferde metszésű, bajsza, szakálla gyér, ruházata sztyeppi divatú, különösen jellegzetes az öve - mindebből következően a magyar ősvallás egyik alakja néz le ránk a közel 6 méter magas falképről; az 1968. évi II. vatikáni zsinaton az egyház törölte a szentek sorából; legendája szerint 12 könyök (kb. 6 méter) magas ember volt
6. ábra. Összahasonlításképpen érdemes emlékeztetni a Kájoni János ferences szerzetes által feljegyzett székely ábécé "j" betűjére; ez a "folyó" jelentésű jószavunkból keletkezhetett az akrofónia során (az akrofónia az az írástörténeti folyamat, amelynek során egy szójelből a szó első hangját, vagy első mássalhangzóját jelölő betű keletkezik); a rovásjel alakja azért szálkásabb, mert a kacskaringót nem lehet róni
7. ábra. Ilyen a nikolsburgi székely ábécében fennmaradt "j" betű; ma ezt a formát ismerjük és használjuk
8. ábra. A környék népművészetében azonban fennmaradt az eredeti kacskaringó alakú folyó-jel is; ez itt egy veleméri cserépedény "szárnyas napkorong" mintája, amely maga is négyezer éves (hettita, egyiptomi, asszír, stb.) jelképekkel rokon; a közepén lévő virág a kezdetben nyolcágú, később négyágú sumer dingir "isten" jel változata; ennek belsejében a körben lévő pont az egyiptomi Rá napisten jele; a virág négy sarkánál lévő kacskaringó pedig az Ószövetség által is említett, Isten által teremtett, rendezett Föld négy szent folyója; itt is ugyanazt a jelszerű, kacskaringó alakú folyóábrázolást találjuk, mint a mártonhelyi freskón
9. ábra. A teljesebb kép kedvéért készítettem egy rajzot, amelyről lehagytam a zavaró lombokat; ehhez be kellett mennem a szomszéd telekre, ahol egy építkezés miatt éppen volt egy nagy földhalom s annak a tetejéről megfelelő szögben látszott a templom; azóta a dombot elhordták, ezért a pillanat alig megismételhetővé vált
******************************************************
Egy szkíta lábbeli jó szójele
Miért kell egy csizmára ráhímezni a kacskaringót? Ez a szokás megjelenik a szkítáknál, a hunoknál és a szibériai sámánoknál is. Eddig nem volt rá magyarázat.
1. ábra. A paziriki 2-es kurgánban talált szkíta lábbeli a Kr. e. V. századból
2. ábra. A lábbelire hímzett kacskaringó a székely "j" (jó) rovásjellel rokonítható
3. ábra. A székely rovásírás "j" (jó) betűje a nikolsburgi rovásábécéből; a "j" rovásbetű a jó szójeléből keletkezett, amely egykor "folyó" jelentéssel is használatban volt; a kacskaringó alakú jel eredetileg az égig csapó hullámtarajt (azaz a Tejutat) jelképezte
4. ábra. A hat méter magas mártonhelyi Szent Kristóf éppen a kisded Jézust viszi át a folyón; a freskó alján látható (folyót jelentő) kacskaringók összekötik a szkíta bőrharisnya jeleit a székely írás "j" betűjével; könnyű ugyanis arra gondolni, hogy a nem kanonizált szent csizmájára is ragadt egy-kettő a kacskaringókból
5. ábra. Uráli medveidol, lábain kacskaringókkal
A legkorábbi láb, amelyre a tudomásom szerint kacskaringót rajzoltak, egy uráli medveidol lába (5. ábra). Ennek a medvének négy lába van s ezért alkalmas a négy oszlop által tartott égbolt jelképezésére. A medveszobor és párhuzamainak (például a szentgyörgyvölgyi tehénszobornak) a jelképrendszeréből következően a kacskaringó az eget tartó oszlop (folyó, tehát a Tejút) jele.
A két lábon járó emberek esetében aligha gondolhatjuk, hogy pontosan ugyanaz lenne a szimbolika. Az ember nem modellezheti a négy oszlopon nyugvó éggel borított világot, mert csak két lába van. A szkíta kacskaringók azonban valamiképpen mégis összefüggenek a Tejúttal. Vagy azt jelentik az emberi lábon, hogy a viselőjük a Tejútról érkezett; vagy azt, hogy oda indul. A tisztázáshoz számba kell venni a lehetséges párhuzamokat.
A pueblo indiánok fazekasai máig használják ezt a kacskaringó alakú jelet. Azt tartják róla, hogy ama útnak a jeléről van szó, amelyen őseik a mai hazájukba érkeztek.
A magyar ősvallási képzet szerint a Tejúton érkezik megsegítésünkre Csaba királyfi és felmentő serege, ha az ország bajban van. A megholt lekek hazája ugyanis az ősvallásban a Tejút, ezért a hun lovasságnak valóban onnan kell érkeznie. Nyílván ezzel van összefüggésben az, hogy ukrán régészek olyan hun sírokat ástak ki, amelyekben a vitéz lábán szintén kacskaringók voltak, méghozzá aranyszalagból kivágva.
6. ábra. Hun vitéz rekonstruált képe, lábán (a térd felett) aranyból kialakított kacskaringóval (az ukrán rekonstrukciót Csomor Lajos közli)
Érdemes megemlíteni, hogy az ősvallás szerint a születendő gyermekek lelkei is az égigérő fa ágain (tehát a Tejúton) honolnak, azaz nem csak a holt vitézekhez, hanem a következő generációkhoz, az eljövendő dicsőséghez is kötődhet valamiképpen ez a jel.
A csodaszarvas azért csalja át az üldözőit valamilyen gázlón, hogy az őt üldöző vitézeket a víz sebezhetetlen hősökké avassa. Ez lehet a magyarázata annak, hogy miért fürdött meg a tengervízben Krum bolgár kán, Bizánc ostroma előtt, s miért hintette meg katonáit is a tengervízzel. Ez a szertartás a győzelmet ígérte nekik. Elmélázhatunk azon, miként alakult volna Európa és a magyarság sorsa, ha az a tengervíz erősebb hatást gyakorol az ostrom kimenetelére s az avarok beveszik Bizáncot.
S a szkíta csizmán lévő kacskaringó arra utalhat, hogy viselője már átkelt ezen a gázlón.
***
A csukcs jó fogalomjel
1. ábra. A paziriki 2-es kurgánban talált szkíta lábbeli a Kr. e. V. századból
2. ábra. A lábbelire hímzett kacskaringó a székely "j" (jó) rovásjellel rokonítható
3. ábra. A székely rovásírás "j" (jó) betűje a nikolsburgi rovásábécéből; a "j" rovásbetű a jó szójeléből keletkezett, amely egykor "folyó" jelentéssel is használatban volt; a kacskaringó alakú jel eredetileg az égig csapó hullámtarajt (azaz a Tejutat) jelképezte
4. ábra. A hat méter magas mártonhelyi Szent Kristóf éppen a kisded Jézust viszi át a folyón; a freskó alján látható (folyót jelentő) kacskaringók összekötik a szkíta bőrharisnya jeleit a székely írás "j" betűjével; könnyű ugyanis arra gondolni, hogy a nem kanonizált szent csizmájára is ragadt egy-kettő a kacskaringókból
5. ábra. Uráli medveidol, lábain kacskaringókkal
A legkorábbi láb, amelyre a tudomásom szerint kacskaringót rajzoltak, egy uráli medveidol lába (5. ábra). Ennek a medvének négy lába van s ezért alkalmas a négy oszlop által tartott égbolt jelképezésére. A medveszobor és párhuzamainak (például a szentgyörgyvölgyi tehénszobornak) a jelképrendszeréből következően a kacskaringó az eget tartó oszlop (folyó, tehát a Tejút) jele.
A két lábon járó emberek esetében aligha gondolhatjuk, hogy pontosan ugyanaz lenne a szimbolika. Az ember nem modellezheti a négy oszlopon nyugvó éggel borított világot, mert csak két lába van. A szkíta kacskaringók azonban valamiképpen mégis összefüggenek a Tejúttal. Vagy azt jelentik az emberi lábon, hogy a viselőjük a Tejútról érkezett; vagy azt, hogy oda indul. A tisztázáshoz számba kell venni a lehetséges párhuzamokat.
A pueblo indiánok fazekasai máig használják ezt a kacskaringó alakú jelet. Azt tartják róla, hogy ama útnak a jeléről van szó, amelyen őseik a mai hazájukba érkeztek.
A magyar ősvallási képzet szerint a Tejúton érkezik megsegítésünkre Csaba királyfi és felmentő serege, ha az ország bajban van. A megholt lekek hazája ugyanis az ősvallásban a Tejút, ezért a hun lovasságnak valóban onnan kell érkeznie. Nyílván ezzel van összefüggésben az, hogy ukrán régészek olyan hun sírokat ástak ki, amelyekben a vitéz lábán szintén kacskaringók voltak, méghozzá aranyszalagból kivágva.
Érdemes megemlíteni, hogy az ősvallás szerint a születendő gyermekek lelkei is az égigérő fa ágain (tehát a Tejúton) honolnak, azaz nem csak a holt vitézekhez, hanem a következő generációkhoz, az eljövendő dicsőséghez is kötődhet valamiképpen ez a jel.
A csodaszarvas azért csalja át az üldözőit valamilyen gázlón, hogy az őt üldöző vitézeket a víz sebezhetetlen hősökké avassa. Ez lehet a magyarázata annak, hogy miért fürdött meg a tengervízben Krum bolgár kán, Bizánc ostroma előtt, s miért hintette meg katonáit is a tengervízzel. Ez a szertartás a győzelmet ígérte nekik. Elmélázhatunk azon, miként alakult volna Európa és a magyarság sorsa, ha az a tengervíz erősebb hatást gyakorol az ostrom kimenetelére s az avarok beveszik Bizáncot.
S a szkíta csizmán lévő kacskaringó arra utalhat, hogy viselője már átkelt ezen a gázlón.
***
A csukcs jó fogalomjel
Jenő törzsnevünk és a székely szójelek
Cserépedényeink szimbolikája
***********************************************************
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 84
Tegnapi: 334
Heti: 989
Havi: 3 578
Össz.: 666 393
Látogatottság növelés
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu