Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


Magyarszecsődi freskó az atya jeléből növő fával


A korai magyar templomok tele vannak olyan jelképekkel, amelyek a székely rovásírás jeleivel azonosíthatók.


1. ábra. Amagyarszecsődi templom freskórészlete a székely írás „b” (Bél, belső), „ty” (atya) és „f” (Föld) jelének párhuzamával; a három jel egybeépítése az ősvallás panteisztikus istenelképzelésére, természetvállás voltára utal 


Vas megyében járván érdemes a falusi templomokat sorra látogatni, mert csodákra bukkanhatunk. A falusi mesterek által készített épületek maguk is remekművek, a bennük lévő freskók, szobrok, és a jelképekbe foglalt mondanivaló is ámulatra méltó. 

A magyarszecsődi templomnak most csak egyetlen kis díszével, az 1/a. ábrán látható freskórészlettel foglalkozunk. Egyszerű mondanivalót hordoz, de ennek kibontásával többet tudunk meg az ősvallásunkról (amelynek mondanivalóját őrzik ezek a jelek), valamint a székely írás és a népi-vallási jelképek összefüggéseiről.

Ezeket feltárva és megértve az írástörténetet fogjuk tisztábban látni, a magyar kultúra kezdeteit fogjuk jobban megérteni.


2/a. ábra. A székely írás „f” (Föld) jelének megfelelője a magyarszecsődi templom freskóján; azt fejezi ki, hogy Bél isten a világ közepével, lényegével (belsejével) azonos


2/b. ábra. A székely írás "f" betűje Bél Mátyás ábécéjéből


3/a. ábra. A székely írás „ty” (atya) jelének megfelelője a magyarszecsődi templom freskóján; azt fejezi ki, hogy Bél isten a magyarság ősapja


3/b. ábra. A székely írás "ty" betűje Kájoni János ferences szerzetes ábécéjéből


4/a. ábra. A székely írás „b” (Bél, belső) jelének megfelelője a magyarszecsődi templom freskóján; a jel Bél isten jelképe, ezért ma is rontáselhárító jelként használják pl. az őrségi fazekasok


4/b. ábra. A székely írás "b" betűje Bél Mátyás ábécéjéből


Az ősvallás hagyatékának jellegzetes darabjai közé tartozik a fa, vagy növényábrázolás, amelyen valamilyen istenszimbólum szerepel. Az istenjelkép többnyire a fa csúcsán található (ilyenkor a fa égigérő és az Isten égben lakozó voltát, az Istenhez vezető utat mutatja az ábrázolás). Más esetekben (s ilyen ez a magyarszecsődi eset is) az istenjelkép a fa alatt található s a fa ebből nő ki. Ez utóbbi ábrázolás arra utal, hogy az élet forrása, talaja az Isten s minden jót néki köszönhetünk.

Az atya jeléből növő fa ábrázolási konvenciónak két további párhuzamát is ismerem egy nógrádi hímzésen és egy hortobágyi szarukürtön. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a magyar nyelvterületen egykor általánosan használt jelképről van szó; másrészt azt is, hogy a népi és a vallási jelkincs azonos (ez esetben ősvallási) forrásból táplálkozott.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 80
Tegnapi: 132
Heti: 417
Havi: 3 937
Össz.: 662 562

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarszecsődi freskórészlet az atya jeléből növő fával
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2024 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »