Varga Géza: A székely rovásírás

Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata


Honnan tudjuk, hogy a székely írás 50 000 éves?

 

A székely írás születésének pontos évszámát nem ismerjük, azonban különböző megfontolások alapján a megközelítő időpontját megbecsülhetjük. E megfontolásokat alább részletezzük, azonban nem egyformán fontos mindegyik. Közülük a legjelentősebb az "f" (Föld) jel tanúvallomása, amely egyedül is elegendő a korbecslés alátámasztására. A többi gondolatmenet inkább csak megerősíti ennek az elsőnek az érvényét. 

 

A székely írás „f” (Föld) jelének tanúsága

A székely írás „f” (Föld) jele a Teremtés helyszínét, az Édent ábrázolja felülnézetben. Az emberiség kollektív emlékezete megőrizte annak a helynek az emlékét, ahol öntudatára ébredt és - az ősvallás nézetrendszereként - kidolgozta a társadalmi együttélés legfontosabb szabályait és az őt körülvevő világ jelenségeinek magyarázatát. Ezek a kor lehetőségeinek megfelelően vallásos köntösben jelentek meg s a vallásos emlékezet (például az Ószövetség teremtéstörténete) őrizte meg őket napjainkig.

A hely, ahol az írás születése megtörtént, a Közel-Kelet, az Ararát tágabb környezete. A genetikusok közelmúltbeli felismerése szerint itt élt a Homo sapiens sapiens azon csoportja, amelyik vagy 50 000 évvel ezelőtt elindult Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére. 

A legkorábbi jeleink képjelek, ami azt jelenti, hogy szinte észrevétlenül születtek meg s váltak írásjellé.

A körbe zárt kereszt alakú jel az Éden végsőkig leegyszerűsített térképe az egy forrásból négy irányba induló szent folyók és a horizont feltüntetésével. A folyókat az Ószövetség meg is nevezi: Gihon (Halüsz), Pison (Arakszész), Tigris és Eufrátesz. E folyónevekben a magyarok Istenének négy jelzőjét fedezhetjük fel: élő (Halüsz), úr (Arakszész), egy (Tigris, Idiglat, Hiddekel), (Eufrátesz). A környezetben megtalálható négy tenger (Fekete-tenger, Kaszpi-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl) és négy hegység (Kaukázus, Zagrosz, Taurusz, Elburz). Ezen adottságok miatt a táj teremtettnek és rendezettnek tűnhetett, ezért könnyű volt ezt a Teremtés helyszínének gondolni.

A következő évezredekben születő felülnézeti világmodellek és mandalák ezt a tájat próbálják meg visszaadni a világ részeit ábrázoló jelképeikkel. Ezekből (az égigérő fa, a hegyek, az Orion csillagkép, a Nap, a forrás, a folyó és más dolgok rajzából) alakultak ki a székely írás jelei.

E mandalák legegyszerűbbike a körbe zárt kereszt (a székely „f” betű), amely a kínai írásban is, meg az asztrológusok jelrendszerében is a Föld jele. Az Őrségtől Erdélyig ismertek olyan archaikus díszítésű népi cserépedényeink és hímes tojásaink, amelyek az Éden képszerű térképét ábrázolják. Jellegzetességük, hogy világosan jelzik az egy forrásból fakadó négy folyót.

E kép olyan erősen beleivódott a vallásos hagyományba, hogy nem csak az Alhambra és a Tadzs Mahal kertjét, hanem a III. Gyula pápa római villájának szökőkútját tervező mérnök képzeletét is megihlette. 

A körbe zárt kereszt alakú jel azért terjedt el a világ minden tájára és azért jelenti mindenütt lényegében ugyanazt (vagy belőle levezethetőt, mint az egyiptomi niut "település" hieroglifa), mert az őshazából vitték magukkal mindenhová a Földet benépesítő eleink.

Amiből azonban az is következik, hogy a székely írás (és minden írás, amelyik tartalmazza ezt a jelet) kb. 50 000 éves előzményekre megy vissza.

 

A székely írás lényegét alkotó 20 jel korai elterjedtsége

A régészeti leletek alapján a székely írás jeleinek megfelelői a Homo sapiens sapiens elterjedésével párhuzamosan jelennek meg szerte a Földön. Az 1992-ben Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűség-számításunk szerint a jelek hasonlósága nem a véletlen egyezésnek köszönhető, hanem a genetikus kapcsolat eredménye – azaz az írásrendszereket ősrokonság fűzi egybe.

Korán megjelennek ezek a párhuzamok az akkor ismert világ szélein. A Pireneusokban lévő Mas d’ Azil barlangjában fellelt kb. 20 000 éves jelkészletben a székely írásnak 19 jele található meg. Az amerikai indiánok legkorábbi jelkészletében (fazekasjelek, templomok jelei stb.) szintén felbukkan a székely írásnak 23 jele. Az amerikai indiánok ősei a különböző elképzelések szerint 40-12 000 évvel ezelőtt mentek át az Újvilágba – azaz a jégkorszak idején már a Pireneusoktól Amerikáig el volt terjedve a székely írás kb. 20 legfontosabb jele.  

Hasonló nagyságrendű székely párhuzamot ismerhetünk fel a világ központi tájain is az antik írások jelkészletében. Ilyen a kínai írás, a sumer írás, a Tepe Yahja-i jelkészlet, a Tordos-Vincsa kultúra írása, a bübloszi pszeudohieroglifikus szótagírás és a hettita hieroglif írás is. Ugyanezeket a jeleket megtaláljuk a szkíták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok jelkészletében, valamint a magyar népi jelek között is. Ez azt jelenti, hogy a székely írás jelei a Közel-Keleti őshazában és a közbülső területeken is sokáig fennmaradtak.

E széleskörű elterjedtség nem lehet egy későbbi kulturális hatás eredménye. Nem tehető fel, hogy egy amerikai indián keresztülvándorolt a fél világon, hogy megtanítsa a Pireneusokban élő kőkori sámánokat e jelekre; amint ennek a fordítottja sem hihető. Ezért a legkönnyebb azt feltételezni, hogy a két végpont közötti közös őshazából vitték magukkal az írásjeleket a világ távoli tájaira.

Mivel ebből az őshazából kb. 50 000 évvel ezelőtt indultak világgá a népek, a jelek széleskörű elterjedtségéből ez az időpont következik.


Az ismert írásemlékek kora

A legkorábbi lelet, amit a régészek írásemléknek tekintenek, a közelmúltban került elő Dél-Afrikában s a korát 60-70 000 évesre becsülik. Tartozom annak elmondásával, hogy én ezeket a vonásokat nem tartom írásnak, a székely írás jeleire semmiképpen nem hasonlítanak. A lelet hírét magyarul az Élet és Tudomány közölte. Ennek megemlítése csak azért fontos, hogy nyilvánvalóvá váljon: a hasonló korú írásemlékek feltételezése nem eleve ördögtől való. 

Kb. 30 000 éves rövid írásemlékek fennmaradtak Nyugat-Európa barlangjaiban. Ezekről magyarul Varga Csaba számolt be. 

A legvalószínűbb vándorlási hipotézisek szerint az amerikai indiánok ősei kb. 40-30 000 évvel ezelőtt vándoroltak át az Újvilágba. Ha ekkor vitték magukkal Szibériából a székely írással azonos jeleiket, akkor a székely írás is legalább ilyen korú. Ha ehhez a korhoz hozzáadjuk a Közel-Kelettől Amerikáig tartó út megtételéhez szükséges időt is, akkor könnyen eljutunk az 50 000 évhez.

Az ismert írásemlékek kora megengedi annak feltételezését, hogy a székely írás (vagy általában az írás, de ez - mint látni fogjuk - ugyanaz) előzménye mintegy 50 000 évvel ezelőtt már létezhetett. Nincs okunk arra, hogy a székely írás korai megjelenését csak azért tagadjuk, mert ez az írás magyar, s mert a magyarságnak ma rossz a sajtója. 


Az írás monogenezisét feltételező álláspontok

Az emberiség által használt antik írásokat a különféle szerzők általában egymástól elszigetelt rendszereknek tekintik. Csak ritkán említik meg, hogy vannak egymáshoz hasonló jeleik is. Azonban, ha ezekről szó esik, szinte kivétel nélkül - tévesen - a véletlen egyezésnek tulajdonítják őket. Annak is ritkán adnak hangot, hogy az írásrendszerek között sohasem léteztek áthatolhatatlan válaszfalak.

Az 1993-ban megjelent "Bronzkori magyar írásbeliség" és az 1999-ben közreadott "A székely rovásírás eredete" c. kötetünkben tisztáztuk, hogy az antik írásrendszereket az ősvallás céljait szolgáló preírás (a világmodellek jelkészlete) kapcsolja össze.

Éppen ezért érdemel kiemelt tiszteletet Karl Faulmann, aki az antik írásokat a kőkori jelek leszármazottjának tekintette.

Hasonló megjegyzés olvasható Mircea Eliade tollából is, aki arra emlékeztet, hogy az európai parasztok jelképei régebbiek a görög tragédiák koránál (ez azért érdekes a számunkra, mert a székely írás jelei azonosíthatók a népi hieroglifáinkkal - azaz európai parasztok jelképeivel).

Baráth Tibor, de mások is felvetették a székely írás és egyes antik rendszerek rokonságának gondolatát. Mivel ezek az elképzelések szinte minden jelrendszerrel kapcsolatban felbukkantak már, ezek alapján akár egy világrokonság (a monogenezis elmélete) is feltételezhető lett volna. Ez az ötlet - a pánmagyar kultúra elmélete - azonban csak a kritikákban vetődött fel. A finnugrista téveszmék emlőin cseperedett, az írástörténet tényeivel tisztában nem lévő kritikusok lehetetlennek tartották ezt a lehetőséget, ezért "magától értetődően" vélték gúnyolhatónak.

Az egyes szerzők munkássága csupán előmunkálatnak tekinthető, mert a monogenezis elméleti környezetét a különféle szerzők nem dolgozták ki (nem végezték el a véletlen egyezések ellenőrzését és az írástörténeti adatokat sem vetették össze a népesedéstörténettel). 

A Nemetz Tiborral elvégzett valószínűségszámításunk ez utóbbi szerzők álláspontját aláhúzta és lehetőséget adott egy átfogó hipotézis (a monogenezis elméletének) alaposabb kidolgozására. 

További lehetőséget adott ehhez a genetikusok (Semino és társai) 2004-ben a Science-ben közreadott álláspontja arról, hogy a Homo sapiens sapiens egy viszonylag jól meghatározható korban és földrajzi területről (a Közel-Keletről) kiindulva népesítette be a világot. Ez a felismerés helyhez és időhöz köthető valósággá változtatta az írásrendszerek ősrokonságának gondolatát. Ráadásul ez a hely, ez az időpont és az elterjedés útvonalrendszere megfelel a létező írásemlékekből nyerhető adatoknak. 

Nincs okunk arra, hogy ne vegyük lészre: ebbe a rendszerbe a székely írás olyannyira beleillik, hogy nélküle a rendszer nem is létezhetne. Ugyanis nincs másik írásrendszer, amelyiknek a jelei és a rendszere ennyire azonos lenne az emberiség legkorábbi ismert jeleivel és azok rendszerével. A monogenezis elméletét a székely írás és előzményeinek példatárával lehet illusztrálni. Ezért - amikor a monogenezis folyamatának kezdetét becsüljük meg - egyúttal a székely írás korát is kb. 50 000 évben határozzuk meg.


Elovasható kőkori írásemlékek

Az emberiség legkorábbi érthető és fonetikus írásemléke a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amelyen székely jelekkel írt magyar szöveg található. Ez az írásemlék korántsem egyedi és példátlan. Több kisebb jelentőségű és valamivel későbbi felirat létezik ugyanis, amelyek kapcsolatban vannak a székely írással. Ha ezekből a jelenségekből következtetni akarunk a legkorábbi írásrendszerre, akkor a székely írás képe bontakozik ki előttünk.


Nyelvi adatok

Bár az 50 000 évvel ezelőtti nyelvi állapotokról nincsenek biztos értesüléseink, elengedhetetlen az e téren rendelkezésünkre álló adatok számbavétele.

Tudott dolog, hogy a ma ismert nyelvek - vagy 200 000 évvel ezelőtt - egyetlen nyelvből alakultak ki. Ezért valószínű, hogy a kőkori nyelvek ősei az időben visszafelé haladva egyre jobban hasonlítottak egymáshoz.

A kőkori írásemlékek (a szentgyörgyvölgyi tehénszobor Ten, szár, ég és sarok szójele, a tatárlakai táblák szár és atya szójele, valamint a Jóma ligatúra) elolvasásakor magyar szavakhoz jutottunk. E szójelek rokonait találjuk meg a legkorábbi antik írásrendszerekben is (vö. sumer sar "növényzet"!). Ezekből a kezdetek korára visszafelé interpolálva az következik, hogy 50 000 évvel ezelőtt az írást alkotó nép magyarul, vagy a magyarral rokon nyelven beszélhetett.

Léteznek olyan nyelvészeti hipotézisek, amelyek a finnugor nyelvcsalád kezdeteit akár 100 000 évvel ezelőttre is teszik. Mivel finnugor nyelvcsalád sohasem létezett, behelyettesíthetjük ezekbe az elméletekbe a legnagyobb finnugornak tekintett népet, a magyart. Számunkra ebből az a fontos, hogy a magyar nyelv és a magyar nép lehet olyan régi, mint amilyen réginek gondoljuk az írásunkat.

További fontos szempont, hogy az elvégzett akrofónia-rekonstrukciók régi magyar szavakat eredményeztek, ami azt jelzi, hogy a székely írást a magyar nyelv rögzítésére teremtették meg.  


Az ismert antik írásrendszerek jelszáma 

Maurice Pope a hatvanas években közreadott tanulmányában azt szögezi le, hogy az antik írásrendszerek jeleinek száma a folyamatos használat során egyre szaporodott. Ha ebből a jelenségből időben visszafelé haladva extrapolálunk, akkor egy olyan ősíráshoz jutunk el, amely sokkal egyszerűbb és "modernebb", mint azt feltételeznénk.

Azt már én tettem hozzá, hogy ez a Pope által kikövetkeztetett egyszerű és "modern" ősírás - jeleinek számát és ebből következően a jellegét tekintve is - olyan lehetett, mint a székely írás. 


Az ősvallás tanúsága

A székely jelek eredetileg ősvallási jelképek voltak, amit a rekonstruált akrofónia és a képi tartalom is alátámaszt.

Nyilvánvalóvá vált jeleink ősvallási jelentősége az akrofóniarekonstrukciók során (mert az így nyert szavak vallásos jelentőségüek) és a székely írás jelsorrendje alapján is (mert a jelek sorrendjét azok ősvallási jelentősége határozta meg). 

A székely jelek segítségével érthetővé válik egyes - Eurázsiában és Amerikában egyaránt elterjedt - ősvallási jelképek képi tartalma. Például nyilvánvaló, hogy a svasztika négy "folyó" jelből alkotott ligatúra - azaz az Éden négy szent folyójának térképe. Ez nem csak a vallási képzetek, hanem a hozzájuk tartozó jelek korára és közös forrásból való származására is utal.

A székely jelek segítségével elolvashatóvá vált Jóma - egy kőkori isten - neve (vö. finn jumala "isten", iráni Jima istennév, japán Jimmu tenno császár neve, penut indián jomas "sámán", magyar ima!). A Jóma ligatúra előfordulásai az Őrségtől és a csángóktól a Turáni-Alföldön, az alucsajdengi hun jelvényen és a japán jomon kerámiákon át Amerikáig követhető. Az iráni mitológia megőrízte annak ismeretét, hogy Jima a vízözön (azaz a jégkorszak) előtti kor uralkodója volt. Mindezekből következően a jel széles körű elterjedtsége ugyanúgy az őskőkori népvándorlásnak köszönhető, mint a hozzá tartozó vallási képzet elterjedése.


A történeti hagyomány

A népek hagyományos történelmi tudata meglepően távoli korokból származó információkat őrzött meg. Rövidek ezek az információk és mesének is tűnnek - a bennük rejlő információ mégis lenyűgöző a kora miatt.

A magyar krónikákban rögzítettek sem képeznek ez alól kivételt. Krónikáink a magyar nép vándorlását Babilonból indítják és a sztyeppén keresztül vezetik a Kárpát-medencébe. Ez a történet nem az Ószövetség másolása, mert attól esetenként eltér és inkább Berosszosz pogány pap tudósításával egyezik.

Számunkra ez azért fontos, mert ugyanazt a vándorlási útvonalat találjuk e krónikás leírásban is, mint amelyet a székely írás is végigjárt a feltevésünk szerint. 


Összefoglalás

A fentiek azt jelentik, hogy az emberiség legkorábbi írásrendszere lényegében azonos volt a székely írás ősével. A különböző írásrendszerek a székely írásból, vagy egy hozzá hasonló írásrendszerből fejlődtek ki kb. 50 000 évvel ezelőtt - amikor a Homo sapiens sapiens Közel-Keleten élő csoportjai elindultak Európa, Ázsia belső területei és Amerika benépesítésére.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 170
Heti: 700
Havi: 3 557
Össz.: 326 801

Látogatottság növelés
Oldal: Honnan tudjuk, hogy a székely írás 50 000 éves?
Varga Géza: A székely rovásírás - © 2008 - 2017 - szekely-rovasiras.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szent istván és a rovás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »